10 tévhit a középkorról, amit a filmek miatt hiszünk el

Gyakran hajlamosak vagyunk a középkort egy sötét, barbár időszakként elképzelni, de a valóságban sok minden egészen máshogy festett, mint ahogy azt a hollywoodi produkciók eladják nekünk. Ugyanakkor fontos látni, hogy a korszaknak megvoltak a maga súlyos korlátai is. Cikkünkben összegyűjtöttük a leggyakoribb filmes csúsztatásokat, és melléjük tettük a némileg árnyaltabb valóságot.

1. Mindenki piszkos volt és bűzlött

A filmekben a parasztok arcán mindig sár van. Valójában a középkori ember igényelte a tisztaságot: a nyilvános fürdők népszerűek voltak (Párizsban a 13. században több tucat működött), és a kézmosás az étkezések előtt alapvető udvariassági norma volt. Ugyanakkor ne legyenek illúzióink: a mai higiéniás szintet nem érhették el. Csatornázás híján a hulladék gyakran az utcára került, és bizonyos korszakokban (különösen járványok idején) tévesen úgy hitték, a fürdés tágítja a pórusokat és utat enged a betegségeknek.

2. A világ barna és szürke volt

A kosztümös drámákban minden ruha fakó és kopottas. Ez tévedés: aki megtehette, imádta az élénk színeket. A templomok falai vibráló freskókkal voltak tele, a várak belsejét pedig színes kárpitokkal díszítették. A középkor embere számára a szín a gazdagság és az életöröm kifejezése volt.

3. Senki nem élt tovább 30 évnél

A 30 éves átlagéletkor statisztikailag igaz, de csak a rendkívül magas csecsemőhalandóság húzta le az átlagot. Aki túlélte a kritikus gyermekkort, annak jó esélye volt megérni a 60 éves kort is. Nem volt ritka a hajlott korú, bölcsnek tartott ember a közösségekben.

4. A nőknek nem volt szavuk

Bár a társadalom szigorúan patriarchális volt, és a nők politikai jogai szinte a nullával voltak egyenlők, korántsem voltak olyan passzívak, mint a vásznon. Sok nő örökölt földet, vezetett saját kézműves műhelyt, a nemesi asszonyok pedig ténylegesen irányították a birtokot, amíg férjük távol volt. Ennek ellenére jogilag és társadalmilag erősen korlátozott keretek között mozogtak, és függetlenségük nagyban függött a társadalmi rangjuktól.

5. A lovagok tetőtől talpig páncélban jártak

A filmekben a lovagok még alszanak is a vértben. Valójában a teljes lemezpáncél csak a középkor végén jelent meg, méregdrága volt, és csak csatákban vagy tornákon viselték. Viszont meglepően mozgékonyak voltak benne: egy jól szabott páncélban a lovag képes volt egyedül lóra szállni, nem kellett hozzá segítség.

6. A föld lapos volt

A középkori tudósok és az egyház is pontosan tudta, hogy a Föld gömbölyű – ez a tudás az ókori görögök óta fennmaradt. A „lapos föld” mítoszát valójában a 19. században költötték rá a középkorra, hogy az akkori embert tudatlanabbnak tüntessék fel a kelleténél.

7. A vallás miatt teljesen tiltották a tudományt

A legtöbb középkori egyetemet az egyház alapította, és sok neves tudós egyben egyházi ember is volt. A kolostorok voltak a tudás és a könyvmásolás központjai. Azonban ez a szabadság nem volt korlátlan: a tudományos kutatásokat szigorú teológiai keretek közé szorították, és ha egy felfedezés alapvető hittételeket sértett, az komoly konfliktusokhoz vezetett.

8. A fűszerekkel a romlott hús ízét palástolták

A fűszer akkoriban drágább volt, mint a friss hús. Aki megengedhette magának az Indiából hozott borsot vagy gyömbért, annak biztosan volt pénze frissen vágott állatra is. A fűszerezés a gazdagság fitogtatása volt, nem a hűtőszekrény hiányát pótolták vele.

9. A parasztok rabszolgaként éltek

A jobbágy nem volt rabszolga: rendelkezett saját házzal, kerttel és bizonyos alapvető jogokkal, továbbá nem dolgozott az év minden napján. Egyes források szerint kedvező időszakokban akár évi 150 munkanap is előfordulhatott, ám ez erősen függött a régiótól is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a „szabadnap” akkoriban, nem azt jelentette, mint ma – az egyházi ünnepek idején is akadtak kötelezettségeik. Mindemellett az életük kemény volt: a földesúri joghatóság alatt álltak, robottal (ingyenmunkával) tartoztak, és a mozgásszabadságuk is korlátozott volt – nem költözhettek el csak úgy bárhová.

10. A vas szüzet minden sarkon használták

A legtöbb bizarr kínzóeszköz, amit ma múzeumokban látunk, valójában 18-19. századi hamisítvány vagy túlzó illusztráció. A középkori igazságszolgáltatás brutális volt, de a filmesek által kedvelt „gépesített” szadizmus nagy része csak a későbbi korok sötét fantáziájának szüleménye.

A középkor egy komplex, ellentmondásokkal teli korszak volt, ami se nem volt olyan sötét, mint a filmekben, se nem olyan idilli, mint néha hinni szeretnénk.

Kép forrása: Freepik.com / Szerző: Freepik